A gázvezeték és készülékszerelés biztonságának fenntartása érdekében szükséges a szakszerű telepítés, rendszeres ellenőrzés és karbantartás, szén-monoxid érzékelők használata, és a gázkészülékek megfelelő használata. A gázbiztonsági előírások betartása létfontosságú.
A hőszivattyú rendszer hűtési üzemmódjával hatékonyan lehet hűteni egy épületet. A hőszivattyúk a meleg levegőt vagy hőt eltávolítják az épületből, és hűtött levegőt vagy vizet biztosítanak
A vízszűrő rendszerek eltávolítják a vízből a szennyeződéseket, például a klór és a nehézfémek maradékait, javítva az ivóvíz minőségét és ízét. Ezek a rendszerek biztonságos és egészséges ivóvíz biztosítását teszik lehetővé.
A földhő a geotermikus hőszivattyú rendszerek egyik alapvető eleme, mivel a hőszivattyú a földhőt használja fel a fűtéshez és a melegvíz előállításához. A földhő a föld mélyebb rétegeiből származik, és megújuló forrás.
Az intelligens hőszivattyúk lehetővé teszik a hőmérséklet szabályozását és a fűtési/hűtési rendszer távvezérlését okostelefonról vagy számítógépről. Ez növeli a komfortot és csökkenti az energiafogyasztást
A napkollektorok hatékony hűtést is biztosíthatnak, ha egy abszorpciós hűtőberendezést használnak. A napenergia melegít egy folyadékot, amelyet az abszorpciós hűtőrendszer használ a hűtéshez, így csökkentve az energiafelhasználást.
A földgáz otthoni fűtésben és melegvíz ellátásban gyakran használt tüzelőanyag, mivel hatékony és tiszta energiaforrás. Fűtési rendszerek és vízmelegítők üzemeltetéséhez használják, biztosítva a komfortot és a kényelmet.
A geotermikus hőszivattyúk hatékonysága létfontosságú az energiahatékonyság szempontjából, mivel ezek a rendszerek az energiát a földből nyerik. Hatékony működésük csökkenti az energiafelhasználást és a fűtési költségeket.
A vízszűrő rendszerek szerepe az otthoni vízminőség javítása és a vízben található szennyeződések eltávolítása. Ezek a rendszerek lehetővé teszik a tiszta és egészséges ivóvíz biztosítását a házban.
Fürdőszoba kialakításához használható vízvezeték szerelvények közé tartoznak a zuhanyfejek, csaptelepek, fürdőkádak, mosdók és wc-k. Ezek a szerelvények lehetővé teszik a vízellátást és a higiénia fenntartását a fürdőszobában.
Egy lakóépületben fontos a gázvezeték biztonságát szem előtt tartani. Szükséges a gázszag figyelése, szivárgások azonnali jelzése, gázérzékelők használata, rendszeres ellenőrzések és karbantartás, valamint a gázkészülékek megfelelő használata.
A napenergia villamos energiává történő átalakítása napelemek segítségével történik. A napelemek fotovoltaikus cellákból állnak, amelyek a napfény hatására elektromos áramot termelnek. Ez az áram aztán invertereken keresztül válik villamos energiává.
Az intelligens vezérlőrendszerek segítenek az épület klímavezérlésében a hatékonyabb és energiatakarékosabb működés érdekében. Ezeken keresztül automatizált üzemmódok, időzített beállítások és távvezérlés alkalmazható, hogy optimalizálják a hőmérsékletet.
A geotermikus hőszivattyúk környezetbarát megoldást kínálnak, mivel nem használnak fosszilis tüzelőanyagokat, és nincs szükségük külső energiától függetlenül működni. Emellett hatékonyak és stabil hőmérsékletet biztosítanak.
Az aktív napkollektor rendszer közvetlenül hasznosítja a napenergiát villamos energiává vagy meleg vízzé alakítva. Ez hatékonyabb és sokoldalúbb, mint a passzív napkollektorok, és több energiát termel.
A vízvezeték rendszer szivárgásainak és problémáinak megelőzése érdekében rendszeres ellenőrzéseket és karbantartást kell végezni. Szivárgásokat azonnal kell javítani, és a vízvezeték rendszer egészségét szakembernek kell felügyelnie.
A vízminőség fenntartása fontos az egészség és a komfort szempontjából. A rossz minőségű víz szennyezéshez és egészségügyi problémákhoz vezethet. Rendszeres vízkezelés és tisztítás szükséges a vízvezeték rendszerben.
A geotermikus hőszivattyú fűtési rendszer a földből származó hőenergiát használja fel a fűtéshez. Csövekben lévő hűtőközeg a földbe kerül, ahol felmelegszik, majd a hőszivattyú által használt rendszeren keresztül melegíti az épületet.
Többféle fűtésrendszer létezik, például a radiátoros fűtés, padlófűtés, hőszivattyúk, és infravörös fűtés. Mindegyik rendszernek saját előnyei és alkalmazási területe van a hatékonyság és a kényelem szempontjából.
A hőszigetelés szerepe egy épület hűtésében az, hogy megakadályozza a hő bejutását a környezetből. Jól szigetelt épületben a belső hőmérséklet könnyebben fenntartható a kívánt szinten, csökkentve a hűtési költségeket.
Hatékony hűtés érdekében fontos az épület szigetelése, az energiahatékony ablakok használata és a klímaberendezések intelligens vezérlése. Emellett az árnyékolás és a hűtött levegő egyenletes elosztása is segíthet.
A napkollektor rendszer napenergiát hasznosít, hogy meleg vizet állítson elő otthoni használatra. A napkollektorok a napfényt közvetlenül meleg vízzé alakítják át, csökkentve a hőenergia igényét és a melegvíz költségeit.
A hidroenergia előnye, hogy nagy mennyiségű energia előállítására képes, és megbízható forrás. Azonban a vízierőművek környezeti hatásokat okozhatnak, például a folyók áramlásának megváltozását és a vizek élővilágát érintő problémákat.
Gázvezeték biztonsági intézkedések közé tartozik a gázszag észlelése, a gázvezeték rendszer rendszeres ellenőrzése, szivárgások azonnali jelzése, valamint a gázkészülékek helyes használata és karbantartása. A biztonsági előírások betartása létfontosságú a gázüzemű rendszerek esetében.
Egy napkollektor rendszer teljesítményét optimalizálni lehet a napkollektorok megfelelő szögben történő elhelyezésével a nap irányában, valamint rendszeres tisztítással és karbantartással. Emellett intelligens vezérlőrendszerek is segíthetnek a hatékonyabb működésben.
A legfontosabb szempont a vízvezeték rendszer telepítésekor az, hogy szakszerűen legyen elvégezve. Csak képzett szakembernek szabad elvégeznie a munkát, hogy elkerüljük a szivárgásokat és a hosszú távú problémákat.
Egy ház vízellátási rendszeréhez szükséges vízcsapok, csővezetékek, vízmelegítő, víztisztító, zuhanyfejek, csapok és lefolyók. Ezek az eszközök biztosítják a víz elosztását és használatát a házban.
A gázvezeték rendszer szakszerű telepítése és karbantartása létfontosságú a biztonság és a környezetvédelem szempontjából. Rosszul telepített vagy karbantartott gázvezeték rendszer szivárgásokhoz, robbanáshoz és környezeti problémákhoz vezethet.
A hidroenergia használata tiszta és megújuló energiaforrást jelent, ami csökkenti a környezeti terhelést és a szén-dioxid kibocsátást. A vízenergia előállítása során nincs szükség fosszilis tüzelőanyagokra, és nem keletkezik szennyezés.
A szélenergia használata tiszta és megújuló forrásból származó energiát biztosít, ami csökkenti a szén-dioxid kibocsátást és a fosszilis tüzelőanyagok függőségét. Emellett a szélenergia alacsony üzemeltetési költségekkel rendelkezik hosszú távon.
A napelem rendszerek többféle típusa létezik, például a hagyományos monokristályos és polikristályos napelemek, valamint a vékonyfilm napelemek. Ezek mindegyike más és más előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik a hatékonyság, az ár és a telepítés szempontjából.
A napkollektor rendszer a napenergiát hasznosítja meleg víz előállításához. A napkollektorok napelemek helyett hőszigetelt csövekkel rendelkeznek, amelyekben a víz kering. A napfény melegíti fel a csövekben lévő vizet, amelyet egy tartályban tárolnak, majd használatra szolgál.
A szélenergia használata nincs szükség fosszilis tüzelőanyagok égetésére, így csökkenti a szén-dioxid kibocsátást és a levegőszennyezést. Emellett megújuló forrás, így nem terheli a természeti erőforrásokat.
Az energiahatékonyság növelése érdekében fontos az épület klímavezérlésének optimalizálása. Ezt elérhetjük intelligens termosztátok, zónavezérlés és időzített üzemmódok használatával. Az épület hőmérsékletének megfelelő szinten tartása minimális energiaveszteséggel jár.
Víztakarékos WC-k, zuhanyfejek és csapok használata segíthet csökkenteni a vízfogyasztást otthon. Ezek az eszközök kevesebb vizet használnak, anélkül, hogy komfortot áldoznának, így csökkentik a vízdíjakat és a vízkészletek terhelését.
A vízvezetékrendszer szivárgásait lehetőség szerint azonnal fel kell deríteni, mivel ezek vízpazarláshoz, vízkárokhoz és magasabb vízszámlákhoz vezethetnek. Szivárgások kiszűrése különböző módszerekkel történhet, például nyomásvizsgálattal vagy hőképalkotással.
A hőszivattyú fűtési rendszerek hőt mozgatnak egy alacsony hőmérsékletű helyről egy magasabb hőmérsékletű helyre. Ez energiatakarékos, mivel csak a hő mozgatásához szükséges energiát használja fel, és nem a hő előállításához szükséges energiát.
A geotermikus fűtésrendszerek környezetbarát megoldást kínálnak, mivel nem használnak fosszilis tüzelőanyagokat, így nincs szén-dioxid kibocsátás. Emellett hatékonyak és olcsóbbak a hosszú távon, mivel a földből nyerik a hőt.
Napelemeket lehet tetőre szerelni, földön elhelyezni vagy falakra integrálni. A legelterjedtebb módszer a tetőre történő telepítés, ahol a panelek a napenergiát közvetlenül a tetőn hasznosítják. Az integrált falpanelek esztétikusan illeszkednek az épület homlokzatába, míg a földön elhelyezett rendszerek mobilisak és könnyen kezelhetők.
Az energiatakarékos fűtésszerelés kulcsfontosságú az épületek fenntarthatósága szempontjából, mivel csökkenti az energiafelhasználást és a környezeti hatásokat. Hatékony fűtési rendszerek, hőszigetelés és intelligens vezérlők segítenek minimalizálni a hőveszteséget és az energiaveszteséget.
A hőszigetelés az épület klimatizálásának alapvető eleme, mivel segít megőrizni a kívánt hőmérsékletet. Jól szigetelt épületben kevesebb energia szükséges a hűtéshez vagy fűtéshez, csökkentve az energiaköltségeket és a környezeti terhelést.
A rendszeres fűtési és hűtési rendszer karbantartás kulcsfontosságú a hatékony működés és a hosszú élettartam érdekében. Tisztítás, szűrők cseréje, hűtőközeg szint ellenőrzése és alkatrészek ellenőrzése szükséges a kényelmes és gazdaságos klímavezérléshez.
Otthoni víztisztító rendszerek közé tartozik a szénblokk szűrő, fordított ozmózis rendszer, UV fertőtlenítők és ioncserés vízlágyítók. Ezek a rendszerek eltávolítják a vízből az íztelen, színtelen és szagtalan szennyeződéseket, így biztonságos ivóvíz állítható elő.
A vízvezeték rendszer rendszeres karbantartása fontos a vízminőség és az ellátás biztosítása érdekében. Csövek ellenőrzése, szivárgások kijavítása, víztisztítók karbantartása és a víznyomás szabályozása hozzájárul a rendszer hatékony működéséhez és a vízveszteség minimalizálásához.
A szerviz és felügyelet fontos az alternatív energiarendszerek hatékonyságának és megbízhatóságának fenntartásához. Rendszeres karbantartás, ellenőrzés és javítások segítenek megelőzni a hibákat és maximalizálni a rendszerek élettartamát.
A vízfogyasztás csökkentése érdekében használjunk víztakarékos eszközöket, például alacsony öblítésű WC-t és víztakarékos zuhanyfejet. Csökkentsük a csap alatt elfolyó vizet, például mosogatás közben használjunk egy lezárt mosogatót. Javítsuk meg azonnal a szivárgásokat, és ne hagyjuk szivárogni a csapokat. Öntözzünk a kertben csak szükség szerint, és használjunk esővizet. Tudatos vízhasználattal nemcsak a vízszámlát csökkenthetjük, hanem környezetünknek is jót teszünk.
Vízmelegítő telepítésekor először olvassuk el a gyártói utasításokat. Válasszunk megfelelő helyet a vízmelegítőnek, ahol megfelelő szellőzés van. A telepítéshez győződjünk meg arról, hogy a gázcső vagy elektromos vezeték megfelelően van csatlakoztatva. Csatlakoztassuk a hideg és melegvíz csöveket a vízmelegítőhöz, majd nyissuk meg a vízellátást és ellenőrizzük a működést. A vízmelegítőt rendszeresen karbantartani kell, és évente legalább egyszer ellenőrizni kell a biztonsági szelepeket.
A szennyeződések és rossz szagok megelőzése érdekében telepítsünk szűrőket a csapokhoz, hogy megtisztítsuk a vízvezeték rendszert a szennyeződésektől. Időnként öblítsük ki a csapokat és a WC-ket, hogy elkerüljük a stagnáló víz kialakulását. A szellőztetést is fontosnak tartják, hogy megakadályozzuk a rossz szagok kialakulását a vezetékekben. Rendszeresen ellenőrizzük a csaptelepeket és a szelepeket, hogy megtartsuk a rendszer hatékonyságát és tisztaságát.
Egy csöpögő csap javítása általában egyszerű feladat. Először zárjuk el a vízforrást, majd távolítsuk el a csapkart. Cseréljük ki a kopott tömítést vagy cserepet, és ellenőrizzük a csaptestet is lehetséges sérülések szempontjából. Visszaszerelés után nyissuk meg a vízforrást és ellenőrizzük a javítást. Ha a probléma továbbra is fennáll, szükség lehet szakember segítségére.
Vízvezeték szerelés közben fontos a biztonság. Viseljünk védőszemüveget és kesztyűt, hogy megvédjük szemünket és kezünket a sérülésektől. Ne dolgozzunk áram alatt álló vízvezetékkel, és mindig zárjuk el a vízforrást, mielőtt javításokat végeznénk. Használjunk megfelelő eszközöket és kövessük az adott csőanyagokra vonatkozó előírásokat. Ha nem vagyunk biztosak, hívjunk szakembert, hogy segítsen a munka elvégzésében.
A vízkőlerakódás elkerülése érdekében rendszeresen tisztítsuk meg a vízvezeték rendszert. Használhatunk ecetsavas oldatot a vízkő eltávolításához, vagy vízkőoldót, amely speciálisan erre a célra készült. Ezenkívül telepíthetünk vízlágyítót, amely csökkenti a vízkő kialakulását. Fontos, hogy a tisztítást rendszeresen végezzük, hogy megőrizzük a vízvezeték rendszer hatékonyságát és meghosszabbítsuk az élettartamát.
A vízvezeték rendszert télen megfelelően védeni kell a fagyástól. Első lépésként zárjuk el a kültéri csapokat és ürítsük ki a kerti tömlőket. Hőszigeteljük az olyan csöveket, amelyek a hidegnek vannak kitéve, és használjunk fűtőkábelt az exponált területeken. A lakásban hagyjunk csepegő vizet, hogy a víz ne fagyjon meg a csövekben. Megfelelő szigetelés és karbantartás segít elkerülni a fagyásból származó károkat.
Vízszivárgás esetén először keressük meg a probléma forrását. Gyakran a nedves foltak vagy vízcseppek segítenek megtalálni a szivárgást. A szivárgás pontos helyének megtalálásához használhatunk vízszivárgás érzékelőt is. Javításhoz zárjuk el a vízforrást, majd cseréljük ki a sérült csövet vagy szerelvényt. Nagyobb problémák esetén hívjunk szakembert, hogy biztosan megoldja a problémát.
Egy vízvezeték rendszerhez különböző típusú szerelvények szükségesek. Például csőillesztésekhez csőkötőket használnak, melyek két csövet összekapcsolnak. Vízvezeték elágazásokhoz könyök és T-kötőket alkalmaznak. Vezetékeket és csapokat összekapcsoló adapterek is elengedhetetlenek. Levegő eltávolításához légcsapokat is beépítenek, és vízszintezéshez szintezőket alkalmaznak.
Vízvezeték szereléshez különböző típusú csőanyagokat lehet használni, például rézcsöveket, PVC-t, polietilént vagy acélt. A rézcsövek hosszú élettartamuk miatt kedveltek, de drágák és nehezen telepíthetők. A PVC könnyű, olcsó és könnyen szerelhető, de nem ajánlott forró vízvezetékhez. A polietilén könnyű, tartós és vegyszerálló, de csak hideg vízhez használható. Az acél strapabíró, de hajlamos a korrózióra. A választás függ az alkalmazás és a költségigényektől.
A gázvezeték és készülékszerelés során alapvető fontosságú a biztonság. Minden munkát képzett szakembernek kell végeznie. A csövek és készülékek szivárgásának ellenőrzése, szakszerű csatlakoztatás, szellőzés biztosítása és szén-monoxid érzékelők használata szükséges a gázbiztonság érdekében.
Az otthoni gázvezeték rendszerek közé tartozik a földgáz és a propán. A földgázhálózat a városi területeken elterjedt, míg a propán gyakrabban vidéki területeken használt, ahol nincs földgázvezeték.
A hőszivattyúk a hőenergiát egy helyről egy másikba mozgatják, és a fűtés és hűtés során is alkalmazhatók. A levegőből, vízből vagy talajból nyerik ki a hőt, majd azt hűtőközegként használják az épület fűtéséhez vagy hűtéséhez. Energiatakarékos és környezetbarát megoldás.
Az épület hatékony hőszigetelése kulcsfontosságú a fűtési költségek csökkentése és a klíma szempontjából fenntartható építészet szempontjából. Minőségi szigetelőanyagok és ablakok, valamint jól záródó ajtók alkalmazása nélkülözhetetlen. Emellett az épület hőhidak nélkül tervezése is fontos a hőveszteség minimalizálása érdekében.
A passzív napenergia rendszerek olyan építészeti elemeket használnak, mint a nagy ablakok vagy a hőtároló anyagok, hogy természetes módon maximalizálják a napfény hasznosítását. Az aktív napenergia rendszerek pedig napelemeket és napkollektorokat alkalmaznak a napenergia közvetlen átalakításához villamos energiává vagy meleg vízzé.
A geotermikus energia használata során a föld belsejéből származó hőt hasznosítják. Ez kiválóan alkalmas fűtésre és hűtésre, mivel stabil hőmérsékletet biztosít, és környezetbarát megoldás. Nem függ az időjárástól, és hosszú távon költséghatékony.
A szélturbinák olyan gépek, amelyek a szél kinetikus energiáját villamos energiává alakítják át. A forgó lapátok a szél áramlását használják fel, hogy meghajtsák a generátort. Széles körben használják, mert tiszta és megújuló energiaforrást nyújtanak, nincs üvegházhatású gázok kibocsátása, és hatékonyan termelnek energiát.
A napkollektorok kulcsszerepet játszanak az alternatív energiatermelésben, mivel napfényt hasznosítanak meleg víz és fűtés előállításához. Ezek a rendszerek napelemeket használnak a napenergia villamos energiává történő átalakításához, valamint napkollektorokat meleg víz termeléséhez. Ezzel csökkentik a hőenergia igényét, és hozzájárulnak a fenntartható energiatermeléshez és a hőmérséklet-szabályozáshoz.
A leggyakrabban használt alternatív energiatermelési módszerek közé tartozik a napenergia, amely napelemek és napkollektorok segítségével hasznosítja a napfényt; a szélenergia, amely szélturbinák által termelt villamos energiát használja; a geotermikus energia, amely a föld belsejéből származó hőenergiát használja; és a hidroenergia, amely vízerőművek segítségével alakítja át a vízmozgást energiává.
Az alternatív energiák célja a hagyományos fosszilis energiaforrások helyettesítése, mivel azok kimerülnek és környezetszennyezőek. Az alternatív energiák fontosak, mert csökkentik a környezeti terhelést, segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben, és fenntarthatóbb energiaellátást biztosítanak a jövő számára.
A hagyományos, fix fordulatszámú kompresszorokkal felszerelt klímaberendezések esetében a szoba hőmérsékletének szabályzásához a kompresszor folyamatosan be- és ki kapcsol.
A modern klímaberendezések az energiafelhasználás csökkentésére Inverter technológiát alkalmaznak.
Készülékek a teljesítményt képesek folyamatosan szabályozni.
Kiemelkedő tulajdonságok
Mi az a faelgázosítás? Amit az faelgázosító kazánról tudni kell!
A faelgázosító kazánok működésének lényege, hogy ellentétben a hagyományos kazánokkal, itt teljesen szabályozott körülmények közötti égésről beszélünk, mely a hagyományos kazánokkal szemben fordított égés, ami kerámiatérben történik.
A levegő adagolását mechanikus huzatszabályozó vezérli az előre menő vízhőmérséklet függvényében, az ugyancsak a vízhőmérséklet figyelembe vételével ventilátor elektronika szabályozza.
A faelgázosító kazánok két tűzterűek, a felső térben történik a fa elégetése (elgázosítása). Ez úgy tud bekövetkezni, hogy a bejövő levegőt elosztva a felső térbe, a bekerülő levegő egyharmada kerül. Ezért ott egy tökéletlen égés keletkezik.
Az égéskor keletkező füst (füstgázok) hosszabb idő alatt és egyenletesebben szabadulnak fel. Ezt a füstöt melynek 60%-a még éghető gáz, a ventilátor áthúzza egy kerámiatesten, ahol a bejövő levegő fennmaradó két-harmad részét hozzákeverve, egy másodlagos égés jön létre (hasonló az autókban lévő katalizátorra), a füstgázok magas hőfokon fagázként égnek el.
Ebből adódik a kazánok 89%-os hatásfoka, valamint ennek köszönhetően a környezetszennyezés mértéke mely nem éri el az EU-ban megengedett mérték 10%-át sem.
A szabályozott égésnek köszönhetően a faelgázosító kazánba, a tűztérbe berakott 1 adag száraz fa égési ideje 4-5 óra, ellentétben a hagyományos kazánokkal, melyekben egy tűztér fa égési ideje kb. 1 óra.
Több éves mérések eredménye azt mutatja, hogy a faelgázosító kazánnal való fűtés esetén a megtakarítás a gázhoz képest 40-43%, míg a hagyományos kazánban történő fa égetéséhez képest kb. 50%. Tartályos gáznál a megtérülés ideje 1-2 év.
Az előbb leírtak értelmében a készüléket ott tudjuk a legoptimálisabban kihasználni, ahol tartósan biztosítva van az a hőmérséklet, amivel a forró égéstermékgázokat vissza tudjuk hűteni a harmatponti vagy kondenzációs hőmérsékletre.
Tudnunk kell azt, hogy a fűtési rendszer visszatérő vízhőmérséklete a „ hűtőközegünk”, tehát minél alacsonyabb, annál jobban tudja visszahűteni az égésterméket. A kondenzációs hőmérséklet értéke több fizikai paramétertől függ, de átlagosan mondhatjuk, hogy 53-55˚C-nál következik be.
Tehát ha magas visszatérő vízhőmérsékletünk van, pl. 65-70˚C (hagyományos, magas hőmérsékletű [90/70 ˚C] radiátoros rendszer) akkor könnyű belátni, hogy nem igazán tudja elvégezni a feladatát. Viszont ha ez az érték 35-40˚C (alacsonyhőmérsékletű sugárzó fűtés [pl. padlófűtés] vagy radiátoros [55/40˚C] fűtés), akkor a bekövetkezik a kondenzáció.
Természetesen egy hagyományos fűtési rendszer sem megy mindig teljes teljesítményen. Átmeneti időszakban alacsonyabb rendszerhőmérsékletek adódnak, amivel már el lehet érni a harmatponti hőmérsékletre való hűtést.
A víz gőz halmazállapotba juttatásához energiára van szükség, azaz melegíteni (hőközlés) kell a vizet, hogy az forrásba jöjjön, és gőzzé váljon. Ezt az energiát nevezzük párolgáshőnek vagy rejtett hőnek. Ezt az energiát úgy tudjuk visszanyerni, hasznosítani, hogy a vízgőzt egy megfelelő „hideg felület” ( hőcserélő) segítségével lehűtjük, a gőz ismét folyékony halmazállapotúvá válik, és leadja a rejtett hőjét, azaz felszabadul a párolgáshő. Ezt a többletenergiát (kb. 10-12%) képes a kondenzációs készülék hasznosítani úgy, hogy felhasználja a fűtési előremenő víz melegítésére. Emiatt szerepel a készülék műszaki adataiban 100%-nál nagyobb érték.
Számokban úgy néz ki a képlet, hogy egy hagyományos gázkészülék 92-93%-os éves hatásfokértékkel rendelkezik, a párolgáshőből származó többletenergia 10-12%, és így a kondenzációs készülék 104-105% értéket mutat. A maradék 2-3% az alacsony hőmérsékletek miatt kevesebb sugárzási és égéstermék-veszteségből adódik.
A gázkészülék a földgázt elégetve ún. égésterméket bocsát ki magából. Ez az égéstermék sok összetevő mellett vízgőzt is tartalmaz. Ez a vízgőz olyan rejtett energiát foglal magában, amit a hagyományos készülékek nem tudnak hasznosítani és felhasználatlanul a kéményen, ill. égéstermék-elvezető rendszeren keresztül a szabadba távozik.
Biztos Ön is hallott már kondenzációs készülékről, és arról is, hogy egy ilyen készülék akár 108%-os hatásfokkal rendelkezik.
