A víz gőz halmazállapotba juttatásához energiára van szükség, azaz melegíteni (hőközlés) kell a vizet, hogy az forrásba jöjjön, és gőzzé váljon. Ezt az energiát nevezzük párolgáshőnek vagy rejtett hőnek. Ezt az energiát úgy tudjuk visszanyerni, hasznosítani, hogy a vízgőzt egy megfelelő „hideg felület” ( hőcserélő) segítségével lehűtjük, a gőz ismét folyékony halmazállapotúvá válik, és leadja a rejtett hőjét, azaz felszabadul a párolgáshő. Ezt a többletenergiát (kb. 10-12%) képes a kondenzációs készülék hasznosítani úgy, hogy felhasználja a fűtési előremenő víz melegítésére. Emiatt szerepel a készülék műszaki adataiban 100%-nál nagyobb érték.
Számokban úgy néz ki a képlet, hogy egy hagyományos gázkészülék 92-93%-os éves hatásfokértékkel rendelkezik, a párolgáshőből származó többletenergia 10-12%, és így a kondenzációs készülék 104-105% értéket mutat. A maradék 2-3% az alacsony hőmérsékletek miatt kevesebb sugárzási és égéstermék-veszteségből adódik.
